Puskás Tivadar élete - VMSZC Puskás Tivadar Szakképző Iskola és Kollégium

A névadónk Puskás Tivadar élete és munkássága

Puskás Tivadar 1844. szeptember 17-én Pesten születetett. Apja jómódú hajó- és bányavállalkozó, egyben székely ezermester volt.

Puskás Ferenc mindkét fiát a bécsi Theresionumban neveltette, tanítatta.
Puskás Tivadar gyorsan elsajátította a német nyelvet-, matematika tudásával tekintélyt szerzett, de legkedvesebb tantárgya a fizika volt.
A középiskola elvégzése után jogot tanult, majd átiratkozott a bécsi műegyetemre, mérnöki tanulmányai során felerősödött feltalálói érdeklődése.
Apja halálát követően Londonba készült, s ennek érdekében fél év alatt megtanult angolul. A Londonban töltött egy év során elkápráztatták a látottak, különösen COOK utazási irodája keltette fel az érdeklődését. Pénze azonban fogytán volt, így a Waring Brothers vasútépítő vállalat alkalmazottja lett, s részt vett a Keleti (Erdélyi) Vaspálya építésében, németül és angolul beszélő műszakiként. A vasútépítési munkájával Puskás „csinos kis vagyont” szerzett, így új önálló vállalkozásba kezdhetett.
Ennek során COOK példája alapján utazási vállalatot létesített Magyarországon, bécsi székhellyel, irodával. Az 1873-as Bécsi Világkiállítás kapcsán a vállalkozás sikeresen indult, de pár nagybank csődje és a kitört kolerajárvány hatása csődbe vitte vállalkozását.
Az ezidőben terjedő Coloradói aranyláz híre magával ragadta, úgy gondolta a Nagy Kalanddal megalapozhatja feltalálói munkája anyagi alapjait.
A COLORADÓBAN nyitott Feri bánya kezdetben jelentős aranyat adott, de arra nem volt alkalmas, hogy ebből jelentős tőkét gyűjtsön elképzelései megvalósításához.
Sőt jóhiszeműségét kihasználva becsapták, bányáját elperelték tőle.

Puskás ekkor elhatározta, hogy találmányával a telefonközpont elvével próbál szerencsét. Felkereste EDISON műhelyét, tervezőirodáját, a NEWYORK melletti MENLOE parkban. Elmondta EDISONNAK, a BeLL által feltalált telefon egy központból történő hangelosztás elvét. (Saját találmányát.)

EDISON ekkor a telefonközpontban nem látott nagy ötletet, hiszen a Bell-féle telefont igen tökéletlennek tartotta, (a továbbított beszédet nem lehetett megérteni!) Épp ezért dolgozott a szénmikrofon megvalósításán, mely gyakorlatban is használhatóvá tette a telefont.
Miközben jogvita folyt Bell és Edison között (Bell szabadalma a telefon, Edisoné pedig a szénmikrofon), Bostonban 1878. januárban felszerelték az első kezdetleges telefonközpontot Puskás elvei alapján.
Jellemző, hogy az 1881-ben Magyarországon felszerelt első telefonközpont amerikai gyártmányú volt.
Puskás több, mint két évig dolgozott EDISON közvetlen munkatársaként új találmányok megvalósításán.
1878-ban Puskás az EDISON-művek Európai fő képviselője lett, ezzel egyidőben Edison 50.000 dollárért megvásárolta a telefon központ szabadalmát, ill. az EURÓPA-i jövedelem harminc százalékát Puskásnak adta át.
Puskás öccsét Ferencet bízta meg a telefon, telefonközpont magyarországi engedélyeztetésével, terjesztésével, a megindulás alaptőkéjét saját pénzéből biztosította.
1881. május 01-n huszonöt előfizetővel megvalósult az első telefonközpont Pesten a Fürdő utcában.
Puskás Tivadar 1881 nyarán a Párizsi Világkiállításon megvalósította az első „helyszíni közvetítést” az opera és a vásár telefontermei között, mely egyben a világon az első térhatású közvetítés volt.
”A hatást a sztereoszkópnak (kettős plasztikus fényképnek) a szemre való hatásához hasonlóan tesz hatást a fülre”!
Puskás Ferenc 1884-ben bekövetkezett halálát követően hazaköltözik, s maga veszi kézbe a telefon sorsát. Puskás a telefon, a központ mellett a „világítógép” ill. a villamosság számos alkalmazásával is foglalkozott!
A Budapesti telefon talpra állítása, Ferenc anyagi ügyeinek rendezése megrendítette pénzügyi helyzetét. Ismét, ezesetben az Erdélyi Abrúdbányán próbálkozott aranyásással, majd Zsibó környékén olajkutatásba kezdett, melyek nem voltak igazán sikeresek.
A Vaskapu (Alduna) szabályzása idején kísérletezte ki híres „kettősrobbantás” gyakorlatát, melyet víz alatti hatékony robbantás céljára fejlesztett ki és szabadalmaztatott.
A telefon a központ alkalmazásának előnyeivel gyorsan terjedt Európában és Pesten egyaránt.
Puskás azonban már a „telefonújságon” és a „telefonhírmondón” dolgozott.
A Pesti Hírlap 1893. február 17-ei száma ad hírt a „Telefon Hírmondó” Világcsodájáról.
A „leadó szobából” telefon segítségével először hírek (rendőri-, politikai-, börze-, törvényszéki hírek) majd zeneművek, koncert stb. adása történt, ezzel Puskás megvalósította a korszerű vezetékes rádiózás alapjait. A Hírmondó gyorsan tért hódított, kedvelt lett, programja szélesedett, nagy jövő előtt állt Európában és az egész világon. Lendületes terjedését még Puskás hirtelen bekövetkezett halála sem tudta megakadályozni, melyet paradox módon telefonhírmondója 1893. március 16-án 9 órakor jelentett be a következő szavakkal:

„Puskás Tivadar, a Telefonhírmondó megteremtője ma reggel fél kilenc órakor életének negyvenkilencedik évében meghalt”!
Iskolánk tanulóifjúsága és Nevelőtestülete 1997. február 7-én egyöntetűen
úgy döntött, hogy az iskola névadójául e fantasztikus feltalálót választja.
”Puskás Tivadar pazarló ember volt, nagy ötletekben oly gazdag, hogy két kézzel szórhatta technikai gondolatait”!

Puskás Tivadar életrajza:

1844.szeptember 17.: Megszületik Pesten, Puskás Ferenc és Agricola Mária elso gyermekeként. (Családfa)
1844.szeptember 20.: Megkeresztelik a lipótvárosi plébániatemplomban. / Ez a templom a mai Szent István-bazilika helyénáll./
A keresztségben a Tódor, János, Lampert neveket kapta, az elsot bizonyára a nagyapa iránti tiszteletbol.
1848. március 30.: Megszületik öccse, Ferenc.
1854.: Megkezdi gimnáziumi tanulmányait, valószínuleg Budán.
1862-1865.: A bécsi Theresianumban jogot tanul, majd átiratkozik a Muegyetemre.
1865.: Abbahagyja egyetemi tanulmányait és állástvállal, mivel apja tönkrement.
1866.: Londonba utazik, ahol megbízást kap a Waring Vállalattól az erdélyi keleti vasút megépítésére.
1872.: A társaság csodöt jelentett, Puskás felbontja szerzodését.
1873.: Bécsbe utazik, s nagyszabású vállalkozásba kezd: utazási irodát alapít.
1874.: Amerikába hajózik. A coloradoi aranymezokön földet vesz, s beáll az aranykeresok közé. New York-ban megismerkedik Edisonnal.
1876.: Londonba, majd Brüsszelbe utazik, ahol a legújabb távírógépekrol és a városonbelüli távíróhálózat kiépítésérol folytat tárgyalásokat. Edison találmányának hírére visszautazik Amerikába. Edison munkatársa lesz, s a telefonközpont kidolgozásán munkálkodik.
1877.: Edison megbízottjaként Londonba megy, s itt bejegyezteti a fonográf szabadalmát.
1878.: Londonból átköltözik Párizsba. Ekkor már, mint Edinson teljhatalmú megbízottja a kontinensen, foglalkozott minden Edison-szabadalommal, az eddigieken kívül a villanyvilágítás népszerusítésével is. Emellett önálló vállalkozásként szabadalomértékesíto ügynökséget nyit. Párizsba költözésének fo oka és célja az, hogy az európai fovárosok közül elsoként itt épüljön telefonközpont.
1879.: Megnyílik a párizsi telefonközpont, melynek létrehozásában Puskás Tivadarnak meghatározószerepe volt.
1879 október 29.: Kinevezik az Edison Társaság igazgatósági tagjává. Még ez év nyarán rövididore hazajön, hogy elokészítse a pesti telefonközpont és telefonhálózat létrehozását.
1879 július 4.: Puskás Ferenc pesti, Gyöngytyúk utcai lakásán zajlott le az elso magyarországi telefonbeszélgetés.
1880. május 20.: A minisztérium végre kiállítja és aláírja a pesti telefonközpont muködését engedélyezo okiratot. A központ számára az üzleti negyed centrumában, a Fürdo / ma József Attila / utca 10. számú ház III. emeletén béreltek helyiséget. Itt kezdték meg a 200 vonal kapacitású, LB típusú telefonközpont- 2 darabegyenként 100 vezetékes jelzotáblásszekrény és 2 darab 100/64 keresztlemezes váltó - felszerelését.
1881. február 1.: Puskás Ferenc mint a budapesti telefonhálózat igazgatója, elofizetési felhívást tett közzé. A jelentkezoknél azonnal megkezdték a készülék felszerelését,a légvezeték kiépítését. A hálózatépítést PuskásFerenc irányította, de o tanítottabe a központ kezelésére felvett kisasszonyokat is.
1881. május 1.: MEGNYÍLT AZ ELSO BUDAPESTI TELEFONKÖZPONT. Az induláskor 25 elofizetoje volt.
1881. augusztus 1.: A Lövész utca 11-ben bérelt házban megnyílt a második központ, mint belvárosi fiókállomás.
1882.: Budán, a Pálffy / ma Bem / tér 4-ben épült fiókállomás 27 elofizetovel.
1884.: Puskás Tivadar feleségével és leányaival haza költözött Budapestre. A Lánchíd budai hídfojéhez közel, az Albrecht foherceg / ma Hunyadi János / úton egy tízszobáslakásba költöztek.; Öccse halála után maga vette áta Budapesti Telefonvállalatot, s nagy lendülettel fogott hozzá az elozo évben fejlodésében megtorpant vállalat fellendítéséhez. Alig néhány hét alatt felszereltette Budapest elso nyilvános telefonállomásait.
1885.: Anyagi nehézségei miatt eladja a telefonvállalat egyharmad részét.
1887.: Baross Gábor miniszter államosította a budapesti telefont. A cég új neve: Budapesti Állami Telefonhálózat Puskás Tivadar Bérleti Vállalata.
1888-89.: Tovább bovült és korszerusödötta hálózat. A légvezetékekhez vashuzalok helyett már horganyzott acélhuzalt használtak.A régi / 3-4 éves/ távbeszélokészülékeket is lecserélték,és valamennyi állomáson új, ún. Western-készülékeket szereltek fel.
1890.: A bovítés és korszerusítés a végsokig kimerítette a bérleti vállalat anyagi lehetoségeit. Puskás részvényei a Kereskedelmi Bank tulajdonába kerültek. Ettol kezdve Puskás Tivadarnak már a neve sem szerepelta Budapesti Távbeszélo-hálózat cégjelzésében. A budapesti hálózattörténete 1890-tol már nem Puskás Tivadar története.
1892.: Puskás bejelentette új találmányát, új eljárás telefonújság szervezetére és berendezésére címmel az Osztrák-Magyar Monarchia szabadalmi hivatalában.
1893.: Folynak már Puskás kísérletei a beszélo újság megvalósításával kapcsolatban.
1993. február 15.: A Budapesti Telefonhírmondó-Szolgálat megkezdte nyilvános adásait.
1893. március 16.: Puskás Tivadar, a Telefonhírmondó megteremtoje, reggel fél kilenckor meghalt Hungáriaszállóbeli lakásán.